Happy-hét iskolánkban

2024. március 17-21. között zajlott a 15. HAPPY-hét, az ország legnépszerűbb vízfogyasztást népszerűsítő programja, melyhez csatlakozott iskolánk is.

Az egész héten zajló különböző programok célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy folyamatos hidratálásra van szükségünk a nap folyamán, a fizikai és szellemi egészség megőrzéséhez, a cukros italok túlzott fogyasztása viszont már gyermekkorban is elhízáshoz és fogszuvasodáshoz vezethet

Tagintézményünk diákjai a TRV Zrt. munkatársaival közösen gondolkodtak az ivóvízfogyasztás fontosságáról, valamint annak tisztításáról.

Ellátogattak az Erdei Szikvíz Üzembe, ahol megismerkedtek a szódavíz készítésével.

Víz Bárt üzemeltettek, különböző gyümölcsöket tettek az ivóvízbe, hogy több kedvet csináljanak ahhoz, hogy a különböző cukrozott italok helyett vizet igyanak.

Az iskola több pontján táblákat helyeztek el, hogy felhívják a figyelmet a vízzel való takarékoskodás fontosságára.

Az iskola épületének 3. emeletén az óceánok mélyén érezhették magukat a kisdiákok. Általuk készített és hozott tárgyakkal a tengerek mesés élővilágát alkották meg.

Montázsok, rajzok készítésével hívták fel a figyelmet a víz fontosságára, vízzel kapcsolatos szólásokhoz és közmondásokhoz készítettek illusztrációkat. Jéggé változtatták a vizet majd kiolvasztották, különböző eljárásokkal annak tisztításával is próbálkoztak. Papírcsónakba ülve vízi élőlényeket halásztak, rejtvényeket fejtettek … A közös tevékenységek révén a programsorozat célja megvalósult.

A hét csúcspontja az a rekordkísérlet volt, amelynek célja, hogy egy időpontban az ország minden pontján minél többen egyszerre igyanak vizet az óvodák, iskolák tanulói. Március 21-én az iskola udvarán közel 362-en együtt vártuk a Kossuth rádió jelét, hogy mi is segítsük a rekord megvalósulását. Reméljük sikerült!

Galériánkat IDE KATTINTVA tekinthetik meg…

Szalagtűzés 2025

Iskolánkban hosszú évek óta hagyomány, hogy a hetedik osztályos diákok az iskola szalaggal ellátott jelvényét feltűzik a végzős nyolcadik osztályosoknak. A szalag feltűzése az egy közösséghez való tartozás, a közös emlékek jelképe.

Kedves nyolcadikosok!

Biztosan emlékeztek még milyen érzés volt elsőskent belépni az iskolába. Mennyire izgultatok, hogy milyen lesz kalmárosnak lenni. Aztán az első tanévnyitótól kezdve egyre csak gyűltek az ide köthető szép pillanatok.

Nem tudjuk, beteljesülnek-e álmaitok, de nagyon szurkolunk nektek! Reméljük, hogy megszereztétek az ehhez szükséges tudást, valamint azt is, hogy a sikereken túl az itt átélt csalódások, a kudarcok erősítették a jellemeteket.

Az álmaitok beteljesüléséhez kívánunk nektek jó egészséget, kitartást és sok-sok szerencsét!

Galériánkat IDE KATTINTVA tekinthetik meg…

Határtalan élmények a Felvidéken – a Határtalanul pályázattal 2025

Iskolánk 25 diákja és 3 pedagógusa feledhetetlen élményekkel tért haza a Határtalanul pályázaton megnyert kirándulásról. Négy napot tölthettek el a Felvidéken, bejárták az egykori Gömör, Szepes, Liptó, Abaúj és Zólyom megye nevezetességeit. (A terület ma Szlovákiához tartozik.) Élményeikről a következő írásban számolnak be.

2025. március 10-én, hétfő reggel 6 órakor indultunk busszal, és március 13-án este 19 óra körül értünk haza.

Az első nap élményei:

Közel két órás utazás után Bánrévénél léptük át a határt, és ott találkoztunk először az idegenvezetőnkkel, Ambrus Ferenccel. Feri bácsi nagyon tájékozott volt, mindent ismert az adott helyről, minden kérdésünkre azonnal tudta a választ. Köszönjük neki, hogy az utazásunkat még izgalmasabbá és érdekesebbé tette.

A határt átlépve először Rimaszombatra vezetett az utunk, ahol a város egyik leghűségesebb alakjának, Tompa Mihálynak az emlékművét kerestük fel először, majd Petőfi Sándor költő és Blaha Lujza színművész szobrát is megnéztük. Városnézésünk állomásai voltak: a festői városháza, a református templom, a Tompa Mihályról elnevezett tér és könyvesbolt. Megnéztük azt a díszes házat is, ahol Bartók Béla zeneszerző lépett fel.

Utunk Selmecbányára vezetett, ahol a Szentháromság tér gyönyörű látképe tárult elénk. Itt az idegenvezetőnk a város történelméről, lakosairól és a világhírű ezüstbányáról beszélt nekünk. Egy kis emelkedő után eljutottunk ahhoz a líceumhoz is, aholPetőfi Sándor 183839-ben tanult. Megnéztük a Szentháromság teret, a városházát és a Leányvár kastélyt is, ahonnan a város gyönyörű látképe tárult elénk.

Csodás élményekkel gazdagodva Besztercebánya felé vettük az utunkat, a Garam folyó mentén fekvő településre. Először itt is egy gyönyörű tér fogadott bennünket, a Szentháromság tér. Már csak azt nem tudtuk eldönteni, hogy a selmecbányai vagy a besztercebányai szebb-e, mert mindkettő gyönyörű volt. Besztercebánya már a középkorban a rézbányászatáról volt jelentős. Utunk során IV. Béla királyunk lovasszobrát is megnéztük, majd a város főterének híres épületeit és emlékműveit látogattuk végig.

Az első napon még várt ránk egy hosszú út: mintegy két órába telt, míg a szállásunkra, Iglóra érkeztünk. A kétfogásos vacsora elfogyasztása után kipakoltuk a bőröndöket, és elfoglaltuk a szállásunkat. Az első napon 522 kilométert tettünk meg, és mintegy 15 látványosságot néztünk meg.

A 2. nap élményei:

A folytatásban kicsit rövidebbre fogjuk a beszámolónkat, bár az élményeink nemhogy csökkentek volna, de napról napra csak gazdagodtak. A reggelink elfogyasztása után először Késmárkra utaztunk. A várat még zárva találtunk, ezért tovább mentünk, hogy majd visszafele jövet, a 13 órás tárlatvezetésnél nézzük meg azt. Utunkat egy csokigyár felé vettük, ahol sok finomság fogadott minket. A lublói vár volt a következő állomás, jókedvű kis csapatunk könnyen vette az akadályokat, és felbaktattunk a vár kapujához. Bár azt még nem nyitották ki a tavaszi szezonra, a kilátás mindent kárpótolt. Visszasétáltunk a buszunkhoz, és elfogyasztottuk a délre szánt úticsomagunkat, amely mindig szendvics, alma és egy kis édesség volt ásványvíz kíséretében. Sietnünk kellett, de még időben elértük Késmárkon a 13 órás tárlatvezetést. Megérte: feledhetetlen élményeket szereztünk a késmárki várlátogatáson. Igaz, nagyon hideg volt, de szerencsére senki sem fázott meg.

Utunk ezután a Csorba-tóhoz vezetett. Egy kicsit visszamentünk a télbe, hisz jeges és havas vidék fogadott bennünket. A Csorba-tó a Tátra déli oldalán a második legnagyobb tó. 1346 méter magason voltunk, a tó hossza 600 méter, legnagyobb mélysége 20 méter. Medvével nem találkoztunk. (Sajnos! Szerencsére!) A táj gyönyörű volt, feledhetetlen élményekkel tértünk haza a szállásunkra. Megvacsoráztunk, majd kvízkérdések következtek. Feri bácsi az első két napon elmondottakból kérdezett, próbára tette a tudásunkat. Ez történt a következő este is. A jól és gyorsan válaszoló gyerekek cukrot vagy csokit kaptak.

A 3. nap élményei:

A 3. nap első városa Lőcse volt, a város felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Itt megnéztük a Szent Jakab-templomot, melynek gyönyörű, 18 méter magas faoltárát Pál mester faragta ki. Ezután átmentünk a Városházára, az épület mellett először a szégyenketrec történetével ismerkedtünk meg. Benn, a városháza emlékkiállításán a város történetéről és lakosairól sok érdekességet hallottunk, majd a lőcsei fehér asszony szomorú történetével is megismerkedtünk. Nem is gondoltuk korábban, hogy majd a városháza nagy asztalánál is helyet foglalhatunk. Minden városban, így Lőcsén is lehetőségünk volt egy kis szabadprogramra, így a vásárlásra is.

A nap folytatásában egy hosszabb, mintegy 10 kilométeres túrára indult a csapat egy része két felnőtt vezetésével. A Hernád folyó áttörése felé vezetett az útjuk, nagyon kellett figyelniük, de legyőzték az akadályokat. Sokszor keskeny pallókon lépkedtek, és láncokba kapaszkodtak. A nap zárásaként Poprádra mentünk, a város Szepesszombat nevű részébe. Sok szépséget és ritkaságot láttunk itt is, közéjük tartozott a templom díszes barokk orgonája. Este ismét a Kauflandban vásárolhattunk, a vacsora után pedig kvízkérdések következtek.

A 4. nap élményei:

Már a 3. este összepakoltunk, hogy a reggeli elfogyasztása után indulhassunk is az utunkra. Bepakoltunk a buszba, és Kassa felé vettük az irányt. Most először áztunk el, nem is egyszer a nap folyamán. Kassa Szlovákia második legnagyobb városa Pozsony után, lakosainak száma megelőzi Debrecent.

Kassán megnéztük a gótikus stílusban épült Szent Erzsébet-székesegyházat, melynek altemplomába (kriptájába) 1906-ban hozták haza II. Rákóczi Ferenc földi maradványait Törökországból. Ezután átmentünk a fejedelem rodostói házának pontos másolatába, melyet Kassán építettek fel. Itt sok személyes tárgyát is láthattuk II. Rákóczi Ferencnek.  

Kassa után Rozsnyóra vezetett az utunk, egy iskolát látogattunk meg, az intézmény diákjai magyarul tanulnak. Épp a március 15-i megemlékezésre készültek, az iskola már ünneplőbe öltözött. Beültünk egy tanterembe, és megállapítottuk, hogy a mienk is hasonló, és igyekeznünk kellene már haza.

Rozsnyó belvárosa volt a következő állomásunk, megnéztük a főteret, és megkoszorúztuk Kossuth Lajos szobrát, miközben el is énekeltünk egy 1848-as dalt. Már harmadszorra is eláztunk, de ez nem vette el a kedvünket. Utoljára még egy helyi méhésszel is találkoztunk, aki sok érdekességet mesélt nekünk a méhészkedésről.

16 óra után indultunk haza, Kazincbarcikán még megálltunk, majd röviddel 19 óra után érkeztünk meg az iskolánkhoz. A szüleink és a testvéreink nagy örömmel vártak minket.

Köszönjük szépen a nagyszerű lehetőséget, azóta is emlegetjük a Felvidéken töltött napokat, élményeink sokáig elkísérnek majd bennünket.

Galériánkat IDE KATTINTVA meg…

Március 15. – Ünnepi műsor

Ma büszke a szívem, hogy magyar vagyok,
Izzik a lelkem, és szemem ragyog.
Ma minden levél, minden ág
Egy szót suttog: Magyarország!
Ne csak dísz legyen a kokárda!
Légy te is büszke hazádra!
Szívünkben hevesen dobognak a harcos ősök,
Lelkünkben még ma is éltek, márciusi hősök!”

Ezekkel a sorokkal kezdték az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére adott ünnepi műsorukat a iskolánk tanulói.

1848. március 15-én kezdődött minden, amikor a márciusi ifjak vezetésével vér nélkül győzött a forradalom. A forradalomból szabadságharc lett, amely ugyan elbukott, de 1848. március 15-e a magyar történelem egyik legfényesebb napja marad mindig. Ezt támasztja alá, hogy talán ez az egyetlen történelmi esemény és dátum, amit minden magyar felnőtt és gyermek ismer. Ennek a csodálatos napnak az eseményeit elevenítették fel az 5.b és az 5.c osztályos gyerekek. A történetmesélést versekkel, nemzeti színű esernyőkkel bemutatott koreográfiával és lelkes énekléssel színesítették. Tartalmas, élvezetes, a figyelmet lekötő műsort jelenítettek meg a művelődési ház színpadán.
Büszkeséggel töltötte el őket, hogy a városi ünnepségen is méltón képviselhették iskolájukat műsorukkal.

Az ünnepi összeállítás záró szavai egyben üzenet és útmutatás a jelenkor emberének, hiszen 1848 hősei a szabadságért, a jövő nemzedékért, így miértünk is áldozták életüket.

„Ápold! Vigyázz rá! Őrizd! Ünnepeld!”

Felkészítő pedagógusok: Adorján Krisztina és Lénártné Komjáthy Judit osztályfőnökök

Gratulálunk a gyerekeknek és a felkészítő pedagógusoknak!

Galériánkat IDE KATTINTVA tekinthetik meg…



Angol nyelvi keresztrejtvényfejtő verseny

2025. február 28-án  a Székhelyintézmény által szervezett az angol nyelvi keresztrejtvényfejtő versenyen vettek részt iskolánk angolosai közül hatan, Szegedi Lajos, Lámfalusi Márkó, Véniger Luca, Szlávik Norina, Mester Sándor, Madarász Balázs, Sándor Kitti és Nagy Réka.

A felkészülés során megismerkedhettek az írek nemzeti ünnepével, a  Szent Patrik nappal, az agolszász Húsvéti szokásokkal és az ún. Pancake day (Palacsinta nap) hagyományaival. Előzetes feladatként háromdimenziós plakátot is készítettek. A vidám hangulatú versenyen Nagy Réka és Sándor Kitti 8. b osztályos tanulók harmadik helyezést értek el.

Gratulálunk a résztvevőknek és a helyezetteknek.

Kalmár-napok

Minden év februárjában a Kalmár napok keretében megemlékezünk iskolánk volt igazgatójáról, Kalmár Zoltánról.

A zsibongóban található emlékhelynél tagintézményünk diákjai koszorút helyeztek el, ezzel is leróva tiszteletünket előtte.


Az idei tanévben is megrendezésre került a Kalmár-napok keretében az angol nyelvi verseny. Negyedik és ötödik osztályos kisdiákok mérték össze tudásukat két fős, kis csoportokban. Idén is érdekes, elgondolkodtató, agytornáztató feladatokat oldottak meg remek hangulatban.

Eredmények:

4. osztály

1. helyezett Pákozdi Léna és Szántó-Soltész Lara  4. d
2. helyezett Dobi Vivien és Tavi Ádám 4. c
3. helyezett Balog Máté és Kányási Noel 4. d


5. osztály

1. helyezett Horváth Csaba és Perényi Márton 5. c
2. helyezett Gellén Boglárka és Tar Tamás 5. c
3. helyezett Kiss Attila Roland és Lámfalusi Márkó Csaba

Kedd délután is hangos volt a tornaterem, de most nem a sportolás zajától. A Magyarország, szeretlek elnevezésű televíziós vetélkedő mintájára felső tagozatos diákjaink mérték össze tudásukat. A feladatok kapcsolódtak hazánkhoz és szűkebb környezetünkhöz, az iskolánkhoz. Volt ott „bombás feladat” Kalmár Zoli bácsi életrajzához kapcsolódva, „szájról olvasás” az iskolai élethez kapcsolódó szavakkal, „szóbeszéd” Kabát Péterről, megyeszékhelyek felismerése és vaktérképen megjelölése, megtippeltük hány lépcsőfok van az iskolában a „Tippelj!” feladatban valamint zenefelismerés és közös éneklés is. A remek hangulatú délután végén a piros csapat lett nyertes. Jutalmul a dicsőség mellé egy-egy szelet dobostortát is kaptak. A második helyezést elért zöld csapat tagjai készülhetnek a visszavágóra jövőre, illetve egy szelet oroszkrém sütivel vigasztalódhattak.

Szerdán Török Melinda és Ruzsinszky Enikő tanító nénik táncházat tartottak iskolánk alsó tagozatos osztályainak a Kalmár-napok rendezvénysorozatához kapcsolódva. Ők maguk kalotaszegi, illetve vajdaszentiványi viseletet öltöttek. A foglalkozás során a gyermekek négyféle táncos, zenét játékban vehettek részt.

Bemelegítő játékuk a Tekeredik a kígyó volt, melynek során az osztályok tanítóik segítségével mozogtak a zenére. Ezek után folytatódott a játék a Háromlábú görbe szék táncsorozatával, melyet két nagy körben élvezhettek a gyerekek. A harmadik tánc a Hogy a csibe, hogy volt. Ezt már párban ropta mindenki.

Mindezek után egy rövid viseletbemutató következett Szabóné Juhász Andrea tanító néni lelkes segítségadásával. A palóci népviseletek egyik legjellegzetesebb képviselőjével a rimócival ismerkedhettünk meg, melynek során egy menyecske vasárnapi templomi, ünnepi viseletét láthattuk.

A viselet részei voltak: pendely, csizma, farpárna, húzós ingváll, 2 darab ráncolt szegettszoknya, 1 darab tüdőszín aljú ráncoltszoknya, 1 darab csipkésaljú, hajtókázott vasaltszoknya, felsőszoknya, kecele, alsólajbi, gyöngy, nyakravaló kendő, derékkötő szalag, zsebkendő és kismenyecske, rojtos menyecske

A viseletbemutató után az A pozsonyi sétatéren játékával folytattuk a mulatságot négyfős kis körökben. A gyerekek apraja és nagyja egyaránt jól érezte magát, amit a képek mindennél jobban bizonyítanak.


Új csillag a Kalmár egén

Az idén 4 naposra bővülő Kalmár napok utolsó eseménye a Kalmár Csillag Születik döntője volt. Az elődöntőből továbbjutott 31 tehetséges tanuló, 15 műsorszámmal egy fergeteges délutánt varázsolt az iskola közönségének. A zsűrinek idén sem volt könnyű dolga a sok színvonalas produkció láttán. Hosszas gondolkodás után meghozták döntésüket és így, az alábbi eredmények születtek:

I. helyezett: Hegedűs Emma (szóló ének)

II. helyezett (megosztott): Éder Dorina (szóló ének)

Five Girl Dancers (modern tánc) – Molnár Jázmin, Hartman Emma, Béke Natália, Dobos Hanna, Bakó Letícia     

III. helyezett (megosztott): Búzás Emma (szóló tánc)

Pöttöm Panna Csajok (modern tánc) – Hajzer Alexa, Nagy Martina, Némethi Lara, Tóth Réka

A jó hangulatú délután folyamán iskolánk tanulói szavazólapon adtak le voksukat a nekik legjobban tetsző műsorszámra. Így az idei közönségdíj nyertese: Party Girls (modern tánc) –Ecsedi Hanna, Csele Zsófia, Győrfi Glória, Tar Lilla

Gratulálunk és további sikereket kívánunk a fellépőknek!

Galériák:

Rendhagyó történelemóra Ebesen

Tagintézményünk 8. évfolyamos tanulói az ebesi Széchenyi Ferenc Tájmúzeumban rendhagyó történelem órán vettek részt „Ítélet nélkül- családok kényszermunkatáborokban” című kiállításhoz kapcsolódóan. A múzeumpedagógiai foglalkozást iskolánk volt tanulója Nagy Viktória vezette.

A kiállítás az 1950-53 közötti időszakban működő hortobágyi munkatáborok mindennapjait mutatja be a látogatók számára. A diákok testközelből ismerhették meg a térségben működő táborokat és képet kaptak a kommunizmus borzalmairól.

A foglalkozás előtt egy történeti bevezetővel (5-10 perc) kezdődött, hogy az eseményeket térben és időben mindenki el tudja helyezni.

Majd eredeti levelek és dokumentumok másolatait kapták  a diákok kezükbe, amelyek segítségével megismerték a deportálások okait és körülményeit.

Ezt követően megtekintettük a múzeumban nyílt Retró kiállítást is. Majd koszorút helyeztünk el a kitelepítettek emlékhelyénél.

Galériánkat IDE KATTINTVA tekinthetik meg…